Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

(Soproni Balázs)

**

 Hallgass meg kérlek

Most figyelj rám, hallgass meg kérlek,
Tudod, hogy te vagy akiért ma élek,
A neved súgom a füledbe, könyörgöm, kérlek,
Ne hagyj el még, hiszen még alig ismerlek,
Akarlak téged, ölelni szorosan,
Csókolni a szád, miközben a szíved dobban,
Dobban a szívem, hiányzol kincsem,
Amikor velem vagy, akkor tökéletes minden.

Tudnod kell, hogy ennek így nem lehet vége,
Minden nap úgy keltem, hogy szerethetek végre,
Kezdtelek szeretni és kicsit jobban megismerni,
A legfontosabb volt, hogy tudjak neked szeretetet adni,
Jóban rosszban veled lenni, együtt semmitől sem félni,
Fogni kezed akkoris, amikor nem fogja más senki,
Amikor mindenki magadra hagy, minden érdek barát eltűnik,
Akkoris fogom kezed, hogyha nem látod, majd feltűnik.
Nézz a szemembe kérlek, mégegyszer látni akarom,
Szemedben a tükörképet, tudd, hogy ennyiben ezt nem hagyom,
Most érted könnyezik a szempár, ami tegnap még csillogott,
Könnybe lábadt szemekkel nézem ma az égboltot,
Az arcodat látom, fönn a sötét felhők között,
Egyetlen arc most, egyetlen gondolat mindenek fölött,
Fontos vagy nekem, rájöttem néhány hét alatt,
Az a pár nap együtt több volt, mint egy nap az ég alatt,
Látni akarlak, akarom hallani a hangodat,
Mutasd magad kérlek, hadd lássam az arcodat,
Csak te kellesz nem érdekel most semmi,
Nem hagyom, hogy eldobj magadtól, nem állhat közénk semmi,
Mindent megteszek, hogy mindig jó legyen majd neked,
Maradj velem kérlek, hadd legyek boldog újra veled.

Most figyelj rám, hallgass meg kérlek,
Tudod, hogy te vagy akiért ma élek,
A neved súgom a füledbe, könyörgöm, kérlek,
Ne hagyj el még, hiszen még alig ismerlek,
Akarlak téged, ölelni szorosan,
Csókolni a szád, miközben a szíved dobban,
Dobban a szívem, hiányzol kincsem,
Amikor velem vagy, akkor tökéletes minden.

Hiányzol, megöl a magány, remegek, fázok nélküled,
Egyik napról a másikra közlöd, hogy ég veled,
Nekem kellesz hidd el, bármi baj van megoldjuk,
Legyőzünk minden gondot, a rosszakarókat elhajtjuk,
Ketten vagyunk, nincsen körülöttünk semmi,
Legalább az jusson most eszedbe, milyen jó volt együtt lenni,
Gondolj az arcomra amikor még mosoly volt a számon,
Most győzött a bánatom, veszítettem bánhatom,
De nem szégyen sírni, nem szégyen ha van miért,
Érzem, hogy hiányzol és te vagy az a lány akiért
Megtennék most mindent, bármit megtennék a szívedért,
Felelőtlenül döntöttél, de kérdem én, hogy miért?
Legszivesebben veled lennék mindig, reggeltől estig,
De ha ennyi jut belőled nekem, hidd el beosztom, ez tetszik,
Gondolj rám amikor lehunyod kicsi szemed,
De hallgass meg kérlek, mielőtt eltaszítasz végleg.

Most figyelj rám, hallgass meg kérlek,
Tudod, hogy te vagy akiért ma élek,
A neved súgom a füledbe, könyörgöm, kérlek,
Ne hagyj el még, hiszen még alig ismerlek,
Akarlak téged, ölelni szorosan,
Csókolni a szád, miközben a szíved dobban,
Dobban a szívem, hiányzol kincsem,
Amikor velem vagy, akkor tökéletes minden.

2010.05.03.

**//**

Van valaki

Fájdalmas út, az élet rögös útja,
Mindig újat mutat, de lelkem fel nem adja,
Fáj még a szó, amit akkor mondtál,
Nem kel fel többet, a nap se mostmár.
Soha nem érhet véget, a szeretet egy érzés,
Mint egy megsebzett szívben a folyamatos vérzés.
Végtelen tenger, az érzelmek mezején,
Belefulladok, sodor a víz az örvény szélén.

Változnak az idők, de van ami sohasem,
A lelkemben soha el nem múlik az érzelem,
Egy túlfűtött lélek, amiből fogy a szín,
Csak szürkébb lesz minden, úgy fázok idekinn.
Fáj most a szívem, a gyógyszert keresem,
Amitől összeforr egyszer a heg a szívemen,
Háborúban a győztes, mindig a szerelem,
Újra veszítettem, de tudom, hogy egyszer megnyerem, hisz
Az életben ha küzdök és soha nem adom fel,
S minden bánat után a lelkem új életre kel,
Feltámad bennem az erő, hogyha harcolok érte,
S hogyha nem gondolok semmi rosszra csak szépre,
Minden pillanatban csak a könnyemet törlöm,
De tudom, hogy van helyem még ezen a földön.
Van aki rám vár és egyszer majd rá is találok,
Van akinek én jelentem majd egyszer a világot.

Fájdalmas út, az élet rögös útja,
Van aki átéli ezt és van aki nem tudja,
Aki átéli annak, nagyon rossz egyedül,
Aki nem tudja az boldog mindig legbelül.
Egy jószívű ember, csak ritkán lehet boldog,
A boldogságért én is nagy harcot vívok,
De a múlt nem fog kísérteni ha egyszer talpraállok,
Erős leszek újra, többet már nem hibázok, hisz
Az életben ha küzdök és soha nem adom fel,
S minden bánat után a lelkem új életre kel,
Feltámad bennem az erő, hogyha harcolok érte,
S hogyha nem gondolok semmi rosszra csak szépre,
Minden pillanatban csak a könnyemet törlöm,
De tudom, hogy van helyem még ezen a földön.
Van aki rám vár és egyszer majd rá is találok,
Van akinek én jelentem majd egyszer a világot.

Nem engedhetjük, hogy a jó elmúljon hirtelen,
Mert minden szép amit kapunk változtat az életen,
Az embernek tudnia kell mindenen továbblépni,
A rosszat elfeledni, s mindenkiben a jót keresni,
Mert nehéz az életben ma már boldognak lenni,
A legapróbb boldogságért is sokat kell tenni.
Én nem adom fel amig van erő bennem küzdeni,
Nem adom fel és nem fogok könnyeket hullatni,
Mert van aki rám vár és egyszer majd rá is találok,
És nekem is ő jelenti majd egyszer a világot.

**//**

Első szerelem

Amit a fiú soha nem felejt,
Érzés, mely rengeteg izgalmat rejt.
Egy lány aki már semmit sem sejt,
Egy pillanat alatt mindent elfelejt.

Tegnap szerelmetek még lángoló tűz,
Ma már csak emlék, mely elől menekülsz.
Egy emlék, ami holtodig űz,
S nem kapod vissza, mert éget a tűz.

Szerelmes vagy, de eldobnád már,
Pedig mindíg tudtad hol a határ,
A csillagos ég is közel volt már.
Ma úgy érzed, jobb volna a halál.

Mindig siettél hozzá szerelmesen,
Dobogó szíved csak vert hevesen,
A lány pedig várt téged szüntelen,
S karjaidba ugrott kedvesen.

Egy teljes évig ő volt a mindened,
Az utolsó percig más nem létezett.
Tudod, hogy soha nem szűnik szerelmed,
S nem érted miért kellett elmenned. 

Ez volt életed legszebb szakasza,
Legszebb éve, nyara és tavasza.
Mostmár vége, megszűnik a világ.
Senkinek sem kell már egy szál virág.

Mindent megtettél, hogy ne veszítsd el,
Mindent, hogy szerelme ne múljon el.
Megígérte, hogy mindíg lángolni fog 
Megigérte, hogy szíve csak érted dobog.

Megtervezted vele hátralevő életed,
Hogy egyszer majd feleségül veszed,
Hogy Ő szül neked majd gyereket,
Hogy Őt még a sírba is magaddal viszed.

Titkon soha nem hal meg reményed,
Hogy szíve majd újra dobban érted,
Hogy látod még őt reggel mikor felébred,
S hogy nem vagy egyedül, mert ő még mindig szeret téged.

**//**

Csak egy lány

Csak egy lány van, legalábbis nekem,
Csak egy, lehet, hogy a mindenem.
Bár még csak egy hete ismerem,
Érzem, hogy ő az ki kell nekem.
Megmozdul a föld amikor őt nézem,
Annyira szép, hogy az már embertelen.

Csak egy lány, ő az ki játszik velem,
Ő az a lány, kiért érdemes fölkelnem.
Ma még nem hiszem, mert oly hihetetlen,
Napról-napra csak várom őt szüntelen.
Még csak szeretném, hogy álmodjon velem,
De talán egyszer ő lesz a végzetem.

Csak egy lány, a kedves nevű Honey,
Szeretném őt minden rossztól megvédeni.
Hogyha sír, akkor szorosan átölelni,
Ha nevet, vele együtt nevetni,
Vagy egyszerüen csak boldoggá tenni,
És tiszta szívemből szeretetet adni.

Csak egy lány, aki nagyon-nagyon kedves,
Lehet, hogy belém lesz majd szerelmes? :)
Ki tudja, de a mosolya olyan sejtelmes,
Az biztos, hogy ebbe lettem szerelmes. :)
Érzem fölrobbanok, a szívem oly heves,
Szeretnélek látni, kérlek randizz velem kedves... :)

**//**

Te vagy az

Kérlek Istenem, hogy juttass el engem,
Arra a helyre, ahol ez a lány jön velem szembe,
A lány akiről szól ez a pár perces gondolat,
Valósítsd meg kérlek, a legnagyobb vágyamat...


Hadd legyek én az, ki fogja kicsi kezedet,
Hadd legyek én ki, mindig ottlesz melletted,
Hadd legyek én az, ki mindig őrülten szeret,
Hadd legyek én ki, féltve őriz majd téged.

Ez a lelki félút, a boldogságom felé,
Mert a mának élek, a múlt az lehet másé,
Sok lányban csalódtam, és nem tanultam semmit,
Csak szenvedtem és mindig, kerestem az igazit.
Kerestelek téged, és most a szemedbe nézek,
Szemed fénye hadd legyen az életemnek része,
Nincsenek nagy álmaim, és hatalmas vágyaim,
Most magasban szárnyalok a felhőknek karjain.
Hát repülj Te is velem, élvezzük az életet,
Megtennék érted mindent, amit ember megtehet,
Tőlem bármit megkapsz, amit kiejtesz a szádon,
Én leszek a herceg, aki érted jön lóháton.
Én vagyok a herceg, legyél te a hercegnő,
Számomra a gondolat is boldogsággal egyenlő,
A vattacukor hozzád képest, keserű méreg,
Annyira édes vagy, úgy ölelnélek téged.
Engedd meg kérlek, hadd fogjam a kezedet,
Érezd, ahogy szívedben föltámad a szeretet,
Kellesz nekem, most Te vagy minden vágyam,
Mosolyodban találtam meg azt amire vártam.
Rájöttem nemrég, hogy mekkorát hibáztam,
De mostmár nem számít, mert ittvagy, erre vágytam,
Nem engedlek el többé, ha Te is úgy akarod,
Nagyon kellesz, kérlek hadd legyek a rabod.

Hadd legyek én az, ki fogja kicsi kezedet,
Hadd legyek én ki, mindig ottlesz melletted,
Hadd legyek én az, ki mindig őrülten szeret,
Hadd legyek én ki, féltve őriz majd téged.

Lenne néhány dolog amit kérnék most tőled,
Tárd ki felém mától pici törékeny szíved,
És Add nekem belőle a legnagyobb szeletet,
Hidd el jobb kezekben az a szelet nem is lehet.
Én is megosztom majd veled a megsebzett szívemet,
Gyógyítsd meg és fogadj belőle szeretetet,
Ha bánatos vagy engedd, hogy ápoljam lelkedet,
Senki sem adhatna tőlem jobb orvosságot neked.
Ha sírsz majd miközben írod egy versedet,
Tudd, hogy van valaki aki mindig ittvan veled,
Akiben bízhatsz mindig, nincsenek feltételek,
Akinek Te jelented mától a boldogabb életet.
Hát neked adom mindenem, legyek a tiéd, a kincsed,
Ne hagyj belőle másnak, vedd el végre mindet,
Legyél te is önző, mert én is önző vagyok,
Belőled a jövőben én már senki másnak nem hagyok,
Ha az önzőség bűn, akkor én bűnös ember lettem,
De te vagy az a lételem, ami mától éltet engem.
Ha mégse létezel, nem vagy más, mint egy angyal,
Akkor az álomvilágba gyorsan vigyél el magaddal,
De nincsen olyan angyal aki a nyomodba érhet,
És nem lesz senki sem aki a helyedre léphet.
Most elképzelem magamban a legboldogabb percet,
Hirtelen összeállt a fejemben a képlet:
Karjaimmal ölellek és a szemedbe nézek,
A hajad simogatom és szívemben szerelmet érzek,
Te tudod, hogy jó kezekben vagy és, hogy nem kell már félned,
Azt is tudod, hogy most nincs miért beszélned.
Csak mosolyogsz és hevesen ver közben a szíved,
Tudod, hogy a mosolyod számomra a csodálatos végzet,
Eközben pedig ahogy telnek a legszebb másodpercek,
A füledbe súgom azt, hogy mennyire szeretlek.
A bolgodságomért ennél senki sem tehet már többet,
Ez legyen számomra mától a boldogság-képlet.
Te pedig legyél az aki ebből, jelesre vizsgázik,
Én pedig a tanár aki ebből ad fel neked majd házit,
Ha szükséged lesz ebből egy kis korrepetálásra,
Tudd, hogy én se vágyom mostmár senki másra.

Hadd legyek én az, ki fogja kicsi kezedet,
Hadd legyek én ki, mindig ottlesz melletted,
Hadd legyek én az, ki mindig őrülten szeret,
Hadd legyek én ki, féltve őriz majd téged.


Látod.. most én is gondoltam rád, és még nagyon sokat fogok. :)
Remélem, hogy benned majd nem csalódok.

2010. 03. 21.  13:00

 

 

 

Köszönöm szépen az együtt működését!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Elérhetőség

Katona Nikolett

nikoca94@freemail.hu


Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 203557
Hónap: 1524
Nap: 51