Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ki vágtat éjen s viharon át?
Egy férfi,lován viszi kisfiát.
Úgy védi,takarja: ne vágja a szél,
átfogja a karját: ne érje veszély.

"Fiam,miért bújsz így hozzám? Mi bánt?"
-Nem látod,apám,a Tündérkirályt?
Fején korona,palástja leng...
"Fiam,ott csak egy ködfolt dereng."

"Szép gyermekem,gyere,indulj velem:
Sok tarka virág nyílik a rétemen.
Tudok csudaszép játékot ám,
S ad rád aranyos ruhákat anyám."

-Nem hallod,apám,a halk szavakat?
A Tündérkirály hív,suttog,csalogat...
"Fiacskám,csendbe maradj,-ne félj:
a száraz lomb közt zizzen a szél."

"Szép gyermekem,jöjj velem,azt akarom:
megládd: lányaim várnak nagyo,-
táncolnak is ők,ha a hold idesüt,
s majd álomba ringat gyönge kezük."

-Hát nem látod...ott - nem látod,apám:
a tündérlányok már várnak reám.-
"Fiam,fiam,én jól látom: amott
a nedves fűzfák törzse ragyog."

"Úgy tetszel nékem,te drága gyerek!
Mondd: jössz-e velem,vagy elvigyelek?"
-Édesapám,ne hagyj...ne-megállj:
megragad - elvisz a Tündérkirály....

Megborzad a férfi,hajszolja lovát.
Fel,felnyög a gyermek,s ő nyargal tovább.
Megérkezik,teste-lelke sajog:
ölében a kisfiú már halott.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Elérhetőség

Katona Nikolett

nikoca94@freemail.hu


Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 200941
Hónap: 1282
Nap: 51